doux.co.uk

Balassi Bálint Hogy Júliára Talála Így Köszöne Neki

Saturday, 25-Dec-21 05:23:48 UTC

Ahogy haladunk a ciklusban előre, Júlia egyre elérhetetlenebb eszménnyé válik a költő számára: az egész életének ő az értelme. A Júlia-versek sokak szerint Balassi költészetének csúcspontját jelentik. Nemcsak a Júlia-ciklusnak, de Balassi egész szerelmi költészetének egyik jellegzetes darabja a Hogy Júliára talála, így köszöne neki című vers, amely sajátos, Balassira jellemző képi világot mutat. Más, mint a korai Júlia-versek, amelyekben szép számmal voltak epikus elemek, itt viszont csak az első és az utolsó strófában történik utalás a vers keletkezésének körülményeire. A verset valószínűleg Balassinak Annával való utolsó – egyébként véletlen (és váratlan) – találkozása ihlette. A költő lovaghoz illő módon, udvarló szertartással köszönti a hölgyet: HOGY JULIÁRA TALÁLA, ÍGY KÖSZÖNE NEKI az török "Gerekmez bu dünya sensiz" nótájára 1 Ez világ sem kell már nekem Nálad nélkül, szép szerelmem, Ki állasz most én mellettem; Egészséggel, édes lelkem! 2 Én bús szivem vidámsága, Lelkem édes kévánsága, Te vagy minden boldogsága, Veled Isten áldomása.

Metaforák

Megjelenik nála az ütemhangsúlyos verselés. Jelentőségét kiemeli az, hogy ő az első nagy költőnk, aki magyar nyelven alkotott. *** Részletesebb elemzés ITT olvasható.

Az utolsó strófa egyébként legalább háromféle gondolatot összegez és zár le – méghozzá azokat a gondolatokat, amelyek a vers egész szövegét felépítik (bravúros szerkesztés ez! ) egyrészt lezárja a miniatűr epikai folyamatot (cselekményt) a szerelmes férfi bókoló szavaival és mozdulataival, valamint a hölgy – kizárólag testbeszéddel kifejezett – válaszával. lezárja a vers érzelmi-hangulati légkörét, amelyet az öröm, a lelkesültség jellemzett – a hölgy elutasító válasza után az örömteli hangulat nem maradhat meg. lezárja Júlia jellemzését. A mosoly ( elmosolyodék) a szeretett nő legfőbb személyiségjegye lehet – többet nem is nagyon tudunk meg róla, se testi, se lelki valójáról, csak fekete szemöldökéről és vidámságáról értesülünk. Figyeljük meg azt is, hogy az utolsó versszakban a költő más igeidőt használ! Eddig végig jelen idejű igéket láttunk, de a zárlatban hirtelen múlt időre vált át, méghozzá a régi magyar nyelvben még használt elbeszélő múltra ( találék, köszönék, hajték). Mi lehet ennek az oka?

Balassi: Hogy Júliára talála, így köszöne neki - Irodalmi Jelen

Ugyanazt az értéket többször, egyre jobban, egyre magasztosabban sorolja, így fokoz. A 6. versszak kicsit lezárja az egészet, térdet-fejet hajt a hölgy előtt, tehát úgy bánik vele mint felette álló személlyel, Júlia pedig elmosolyodik. De ez a mosoly olyan, mint a Mona Lisa-mosoly: szemérmes mosoly, nem tudni, igazán mit jelent. De az is benne van, hogy nem fordított hátat, nem utasította el. Rímelése bokorrím. Verselése ütemhangsúlyos, magyaros verselés, amely hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozására épül, s egysége az ütem (egy ütemben a következő hangsúlyos szótagig 3 hangsúlytalan szótag is van, azaz egy hangsúlyos ütem után 3 hangsúlytalan szótag jön). A vers egy török nóta dallamára született. Jó, lépegetős ritmusa van, kicsit lüktet. Egy kettős tagolódás van benne, összejátszó, egymásba lüktető kettős verselés, kettős dallamosság. A hangsúlyos, ütemhangsúlyos és hangsúlytalan szótagok váltakozása. Balassi tudós, humanista, művelt ember volt, versei eredetiek, a reneszánsz költő gazdagabb képhasználata jellemzi őket.

  1. Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne neki (elemzés) - Irodalmi Blog
  2. Kutya szemének tisztítása
  3. Balassi bálint hogy júliára talála így köszöne neki
  4. Balassi bálint hogy júliára talála így köszöne neko neko
  5. Korpás szeborrea - Bőrproblémák
  6. Balassi bálint hogy júliára talála így köszöne neko case

Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne neki (elemzés) - Irodalmi Blog

Különös, hogy ez az annyira mindenkihez szóló nagy költő sohase törekedett az irodalmi közismertségre. Egy ifjúkori prózafordításán kívül semmi sem jelent meg tőle életében. Könnyelmű nagyúr volt, szórta a kincseit, ahogy szórta azokat az aranyakat is, amelyeket általában nem tisztes úton szerzett. A megformálás művészi élménye kielégítette. Alig érthető, hogy magamagának írva ennyi műgondot fordított a versek csiszolására. Hogy Júliára talála, így köszöne neki Ez világ sem kell már nekem Nálad nélkül, szép szerelmem, Ki állasz most énmellettem, Egészséggel, édes lelkem? Én bús szívem vidámsága, Lelkem édes kévánsága, Te vagy minden boldogsága, Véled isten áldomása. Én drágalátos palotám, Jóillatú piros rózsám, Gyönyerő szép kis violám, Élj sokáig, szép Júliám! Feltámada napom fénye, Szemüldek fekete széne, Két szemem világos fénye, Élj, élj életem reménye! Szerelmedben meggyúlt szívem Csak tégedet óhajt lelkem, Én szívem, lelkem, szerelmem, Idvez légy, én fejedelmem! Júliámra hogy találék, Örömemben így köszönék, Térdet-fejet neki hajték, Kin ő csak elmosolyodék.

Néha veszekszik is az aktuális kedvesével (9. vers), máskor keserű csalódáson esik át, amelyet úgy próbál elfelejteni, hogy vitéz barátaival mulatozik (11-12. vers). A fiatalkori szerelmek a 33. számú, Bocsásd meg, Úristen… kezdetű verssel érnek véget – a költő ugyanis megnősül. Később házassága tönkremegy, és eszébe jut régi szerelme, Júlia (34. vers). Az 58. versig hiába ostromolja Júliát, s végül kijelenti, hogy soha többé nem veszi szájára a nevét. Inkább megpróbál más nőknél vigaszt találni. Végül a sok szerelmi csalódás elűzi a nők közeléből: a vitézségben keres menedéket ( Egy katonaének). Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz!

Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne neki

Losonczy Anna tehát másnak nyújtotta a kezét. Az első versszak megszólítás, annak is egy kedveskedő, intimebb megszólítás. A költő örül a találkozásnak. A 2. versszakban leírja, kicsoda neki Júlia. Ellentét: bús szívem vidámsága. Mit mond ezzel? Szívem szomorú a szerelemtől, de ha meglátlak, vidám lesz. Teveled jön az isteni jótékonyság hozzám. Magasztalja, dicsőíti Júliát: "Én drágalátos palotám" (a "drágalátos" akkor még pozitív jelentésű szó volt, drágát jelentett). Azaz te vagy nekem a legtöbb, amit az élet adhat, a leggazdagabb, mint egy palota. "Jóillatú piros rózsám": virághoz hasonlítja. "Élj sokáig, szép Júliám": egy jókívánság is van benne. Azt mondja: te vagy az én napom ebben a világban, nélküled ez a világ semmit nem ér. Nap, fekete szén, világos fény – ezek költői játékok. Az 5. versszak a csúcs: már nem is tudja, hogyan magasztalja Júliát. A legmagasztosabb, amit Balassi mondani tud neki: üdvöz légy "fejedelmem". Szívem, lelkem te vagy, vagyis belső tulajdonságokkal fejezi ki, milyen fontos neki.

Sikert azonban a versek sem hozhattak neki. Szerelmi botrányai, nőügyei, kicsapongásai, felségsértési és egyéb perei elvadították tőle Annát, akinek nem kellett a züllött, zabolátlan, zűrös életet élő Balassi. A Júlia-ciklus Bár a versek Anna szívét nem hódították meg, arra jók voltak, hogy a költő ciklusba tudta rendezni őket. Egy Petrarca Daloskönyv éhez hasonló magyar Daloskönyv összeállítását tervezte. A Júlia-ciklus egyrészt Balassi fiatalkori, udvarló költeményeit tartalmazza, amelyek 1578-ból valók, másrészt későbbi, érettebb szerelmes verseit is, 1588-ból. Petrarca hatása egyébként az 1588-as verseken is érezhető. A verseknek kifinomult stílus, tökéletes ritmikája van, és Balassi egy újfajta strófaszerkezetet is használt, amit az ő nevéről Balassi-strófá nak nevezünk. A Balassi-strófa rímei: aab ccb ddb, szótagszámai: 667 667 667. A versciklusnak elbeszélői kerete is van: állandó szereplője egy Credulus nevű ifjú lovag, aki olthatatlan szerelmet táplál Júlia iránt. A versek beszélője tehát a kerettörténet szerint Credulus (aki helyett magát Balassit is érthetjük), a megszólítottja pedig Júlia, aki egy idealizált nőalak.

Hogy Júliára talála így köszöne neki (Magyar) Ez világ sem kell már nekem Nálad nélkül, szép szerelmem, Ki állasz most énmellettem, Egészséggel, édes lelkem? Én bús szívem vidámsága, Lelkem édes kévánsága, Te vagy minden boldogsága, Véled isten áldomása. Én drágalátos palotám, Jóillatú piros rózsám, Gyönyerő szép kis violám, Élj sokáig, szép Júliám! Feltámada napom fénye, Szemüldek fekete széne, Két szemem világos fénye, Élj, élj életem reménye! Szerelmedben meggyúlt szívem Csak tégedet óhajt telkem, Én szívem, lelkem, szerelmem, Idvez légy, én fejedelmem! Júliámra hogy találék, Örömemben így köszönék, Térdet-fejet neki hajték, Kin ő csak elmosolyodék. Kiadó 2004, Balassi Bálint összes versei. Osiris Diákkönyvtár, Orisis Kiadó, Budapest Az idézet forrása LORSQUE LE POETE TROUVA JULIA AINSI LA SALUA-T-IL: (Francia) Sans toi je ne voudrais vraiment Plus rien du monde, ô mon amante, Mais tout près de moi maintenant, Salut, ô ma resplendissante! Toi, la joie de mon triste coeur, De mon âme le cher désir, Plénitude de mon bonheur, Dieu est en toi pour nous bénir!