doux.co.uk

Drábik János Zsidó

Saturday, 25-Dec-21 13:11:21 UTC

), Georges Mandel Clemenceau belügyminisztere volt (nem volt: 273. ). Továbbá Edvard Beneš oktatott szlavisztikát Franciaországban (248. nem oktatott semmit. És bár távol álljon az embertől, hogy rokonszenvesnek lássa, a cseh politikus – Drábik állításával ellentétben – pánszláv sem volt). Drábik átveszi az összes cáfolt legendát a trianoni szerződésről (a hajózható Ipolyról, Ronyváról, örömlányokról) – miközben drámai szózatban szólít fel a "történelemhamisítás abbahagyására" és a "tudományos módszerrel kutatott történelemírásra" (276., a bicsaklás nem a sajátom). A szerző láthatóan nem tud róla, hogy Anthony Eden nem volt potens politikus a párizsi békekonferencia idején, hanem éppen leszerelt fiatal katonatiszt, így totálisan irreleváns volt, mit gondolt a Monarchia felosztásáról (34. Mondjuk Eden vagy Mandel legalább élt valamikor: a kötetben vannak olyan odavetett személyek, akiknek a létezése sem biztos, legalábbis abban a névformában, ahogy leírták őket, biztosan nem. Rengeteg bizonytalanság kíséri ezeket a tévesztéseket: a bukaresti békét hol május 7-én, hol 8-án írták alá a könyvben, Magyarországtól dinamikusan változó nagyságú területeket csatolnak el, és Tomáš Garrigue Masaryk cseh elnök nevét is háromféleképp írja a szerző.

Csank jános

Bevallotta Drábik János, hogy légből kapott a Schweitzer-rabbinak tulajdonított gyűlölködő idézet Bevallotta a PestiSrá Drábik János közíró, hogy csak internetes pletykák alapján írta bele az Egyenlők és egyenlőbbek – A szemitizmus szervezett világhatalom című, bizonyos szubkultúrákban nagyon népszerű könyvébe a Schweitzer József főrabbinak tulajdonított, a magyarságot gyalázó szavakat. Drábikot azért kerestük fel, mert némi nyomozás után kiderítettük, az ő könyvéből indult internetes hódító útjára az álidézet, amelyet később a is átvett, majd az Echo Tv műsorvezetőjének oldaláról már ezerszámra osztódott tovább. A Drábik bevallása szerint is légből kapott sorok valóságos antiszemita-hullámot indítottak el a hétvégén a magyar neten. SZARVAS SZILVESZTER – PestiSrá Heves és parttalan vitahegyeknek lehetett tanúja az, aki a hétvégén a különböző internetes fórumokat, közösségi oldalakat bújta. Az internetezők indulatát pro és kontra az váltotta ki, hogy a különböző közösségi oldalakon rengetegen megosztottak egy, a minap elhunyt Schweitzer József főrabbinak tulajdonított idézetet, amely aztán szinte vírusként terjedt a neten.

Török jános

  • Zene Ovi - Ha Én Cica Volnék (CD)
  • Sigma 50-150 mm f/2.8 EX APO DC II HSM (Nikon) - 220volt.hu
  • Drakulics elvtárs 2019 Teljes Film Magyarul (Filmek-Magyar) Online Videa
  • Magyar adósságrendező zrt mp3
  • Mi a neved zsidó
  • Láb méter átváltás

Kuruc.info - Drábik János: Tisztelet a zsidó rokonainknak, tanulnunk kell tőlük

János

Dokumentumot nem tudok hozzá adni, bizonyítani nem tudom. Úgy voltam vele, hogy majd az idézetet leellenőrzik azok, akik nem fogadják el, hogy az elhangzott. Én nem ellenőriztem le" – ismerte el Drábik János. Hozzátette, az interneten olvasta, hogy ezt mondta Schweitzer József, így az idézetet máshonnan vette át. "Úgy gondoltam, el lehet hitelesen fogadni, hogy ilyen a parlamentben elhangzott, de ha valaki ezt kétli, akkor az Országgyűlésben kellene ezt megnézni. Miután legalább tíz helyen olvastam, megerősödött bennem, hogy Schweitzer tehetett dehonesztáló megjegyzéseket a magyarokra, de pont nála nem tudom bizonyítani, csak elhittem, hogy ezt mondta. Abban vagyok hibás, hogy nem ellenőriztem le, valóban elhangzott-e az ominózus mondat " – mondta Drábik János. Drábik később egy magyarázkodó levelet is küldött a PestiSrá, amelynek a lényege, hogy sok más magyargyalázó kijelentésre ugyanakkor van bizonyíték. "Én nem vettem át csak tavaly azt a részt, ahol sok magyargyűlölő (és bizonyíthatóan igaz) idézet között az is ott volt, amit – most már sajnálom – de igaznak gondoltam, minthogy a rabbinak jó oka volt neheztelni a magyarokra.

Mi a neved zsidó

Mint említettük, számos hasznos és helytálló információ is elhangzik a világot uraló bankárkasztról, annak aljas céljairól, a világállam létrehozásáról stb. - de mindez sűrű magyarázkodások és mentegetőzések közepette, melyek közül a legérdekesebb az, hogy ezek a zsidók... tulajdonképpen nem is zsidók. Nem mind zsidók, és nem száz százalékban, akik viszont igen, azok nem vallási kötöttség alapján, nem szabad köztük és a zsidók között egyenlőségjelet tenni, ráadásul a bankárdinasztiák tagjai kabbalisták, akik nem is igazi zsidók, csak a származásuk az... (Éppen ezt szeretnék ők is elhitetni egyébként: hogy ők csak vallás, nem pedig - régiesen - faj, azaz nemzet. ) Azt is megtudjuk, hogy hiába tűnik úgy mindenkinek (vajon miért? ), hogy az egész zsidóság velük tart, ez nem is így van... Végezetül könyv "forrásai" is megérnek egy misét: a szerző ugyanis elmondja, hogy annyira vigyázott, hogy nehogy antiszemita váddal illessék a könyvét, hogy kizárólag zsidó társadalomtudósokat, történészeket, politikusokat és rabbikat kérdezett meg, hogy mondják el, mit jelent ma kiválasztottnak lenni (tehát ő nem gúnyosan használja könyvcímként a kiválasztottak szót).

Másfél év van még a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójáig, de karácsony előtt nem sokkal meg is érkezett a boltok kirakataiba az első könyv, amely valamiféle revelációt ígér az emléknap elé. Az összeesküvés-elméletekre szomjazó közönség köreiben hosszú idő óta töretlenül népszerű Drábik János Százéves Trianon című munkája – fogalmazzunk így – műfaji, nyomdászati és intellektuális bravúr egyszerre. Ablonczy Balázs történész könyv(nem)ajánlója a Válaszon. Lehetne legyinteni, persze. Van egy nyolcvan feletti idős úr, az esetek nagy részében mindig decens zakóban-nyakkendőben, a divatból a kilencvenes évek végén kiment nyakkendőcsipesszel, aki tetszőleges sufnitévé vagy webcsatorna műsorában magyarázza a világot a rendszerint teljesen megkukult műsorvezetőnek. A kukulás nem véletlen: Drábik János specialitása, hogy bármilyen beszélgetés tizenhetedik másodpercétől indulatosan kiabál, és senki nem tudja nála hitelesebben, robbanásra kész aortával kiejteni azt a hangsort, hogy " a csirkefogó, szabadkőműves Edvard Bene š vezette, aljas, (szün) rabló, (szün) szlovák, (szün) testvéreink ".

Két tucat könyve jelent meg, van saját blogja, rajongói oldala a Facebookon 16 ezer követővel, Youtube-on megosztott videói közül némelyik több mint kétszázezer nézőnél jár, a Magyar Elektronikus Könyvtárba feltett műveit pedig több tízezren olvasták. Jelenleg az Országos Trianon Társaság elnöke, a Magyarok Világszövetségének vezetőségi tagja, és gyakran tart előadásokat szerte az országban. Drábik központi tézise viszonylag egyszerű: a világot egy szabadkőműves–zsidó–bilderbergiánus háttérhatalom irányítja, és működésére nagyjából minden visszavezethető az elmúlt kétszáz évben, a magyarságot ért tragédiák meg különösen. A szerző mellékesen foglalkozik olyasmikkel is, hogy Petőfi Sándor valójában Széchenyi István fia volt, vagy, hogy Ausztria adja vissza nekünk Nyugat-Magyarországot/Burgenlandot, de – és ez tényleg megnyugtató – abban azért ő sem hisz, hogy a zsidók földönkívüli gyíkemberek lennének. Drábik János evangéliuma A szerző karácsony előtt megjelent, a könyvpiaci sikerlistákon jól szereplő, Százéves Trianon című művében némileg elkanyarodik korábbi tematikáitól (nem teljesen, de erről mindjárt), és az amerikai konteóhívők munkáinak magyarítása után belevág a magyar történelem újraértelmezésébe is.

A mondanivaló nem tér el Drábik korábbi megnyilvánulásainak fővonalától: a Magyar Királyságot a, khm, pénzhatalmi világelit (a továbbiakban: PHVE) tette tönkre, mert 1. szabadkőműves államot akart csinálni Magyarországból, 2. végül nem akart szabadkőműves államot csinálni Magyarországból, 3. mert csak. Ezzel a folyamattal a szerző szerint a történészek nem foglalkoznak eleget, mert szabadkömcsik vagy pedig nem férnek hozzá az IGAZI dokumentumokhoz: de mivel a PHVE azokat amúgy is elzárta, így Drábik János sem férhet hozzá, és ezzel a kör bezárult. Szabadkőműves pedig mindenki, akire a szerző azt mondja. Nem kell hozzá páholytagság: ezt szépen el is magyarázza a 250. oldalon. Drábik: Százéves Trianon A részletek ördöge Miközben a szerző elméleti alapállása az angolszász revizionista köztörténetírás magyarázatainak lefordítása és átvétele, meglepően bizonytalanul mozog a történelem világában, a magyar történelemében meg végképp. Drábik szerint Belgium semleges, nem hadviselő ország volt az I. világháborúban (295.